Nagy elődök

Vissza

Barabás Árpád

A kézilabdát nagybátyja, dr. Danis Ferenc orvos által szerette meg, aki az akkori Autosport csapatában kézilabdázott, és elvitte magával unokaöccsét a mérkőzésekre és az edzésekre is. Az udvarhelyi sportiskola kézilabdacsapatának lett tagja, ahonnan bekerült a nagypályás csapatba, majd 1956-ban korosztályos válogatott lett. Részese volt annak a nagy sikernek is, amikor a székelyudvarhelyi gimnázium 1957-ben megnyerte az országos ifibajnokságot. Egy év múlva ifjúsági válogatott lett (hétszer lépett pályára), majd nagyválogatott – ez a csapat kijutott a Bécsben megrendezett nagypályás világbajnokságra, ahol ezüstérmet nyert. Az akkor mindössze 20 éves Barabás a magyarok elleni második mérkőzésen megsérült, így többet nem szerepelt a vb-n. Összesen nyolc találkozón játszott a felnőtt válogatottban. Miután sérülésből felépült, katona lett, ami azt is jelentette, hogy kézilabdázóként a CCA-hoz, a mai Steaua elődjéhez került. Itt 1961-ig játszott – ugyanebben az évben a németek elleni bukaresti találkozó volt az utolsó meccse a válogatottban. Ezután Resicára igazolt, ahol játékoskarrierje befejezéséig, 1969-ig volt meghatározó tagja az ottani, már kispályás kézilabdát játszó csapatnak, egy évvel később pedig hazaköltözött Udvarhelyre. Játékvezetői vizsgát tett, majd ötvenéves koráig rendszeresen bíráskodott ifjúsági és felnőtt mérkőzéseken. 2009-ben hunyt el.

Következő mérkőzések
Főtámogató
Magyarország Kormánya
Támogatók